Minden 1525 benkezdődott.

Minden 1525 benkezdődott. Selmecbányán(Banská Štiavnica) a bányászok közöt meglettek az első nézeteltérések, mejjek a legnagyobb bányászfelkelésbe torkoltak a Középszlovákiai Bányász Társaságban.
„Kiirtania az összes nagyhatalmú urat“ hangoztatták a Selmecbányai( Štiavnicki ) bányászok. Ez a jelszó jelentette a bányászok elégedetlenségének a határát.

A bányászfelkelés fő oka a Habsburg Monarhia érméinek az elértéktelenedése volt, az élelmiszerek ára viszont magas volt. Mivel a bányászokat ezekkel az érmékkel fizették nagy szegénységben éltek, az alap élelmiszereket sem tudták megvásárolni.

AlexejThurzo Gróf 1521 ben újHabssburg érméket kezdett veretni, melyeket azonban csak a gazdagok és a bányatulajdonosok halmoztak fel. A bányászokat továbra is a régi értéktelen érmékkel fizették ki. Az alapélelmiszerek ára magas volt a szegénység csak nőlt emiatt a Selmecbányai (Štiavnicki) bányászok megtagadtákamunkát. A lázadásokat rendszeresen leverté és megtorolták. 1525 júliusábam maga II. Lajos és felesége levélben szólitja fel a Selmecbányai Hivatalnikokat,hogy a bányászok mielőbb lépjenek be a munkábal mivel ezzel a magatartással kárositjak a királyt és az országot, amenyiben a bányászok nem veszik fel amunkát lefejezik őket és vagzonukat elkobozzák. A király kötelezte a városhivatalnokokat, hogy megfelelő eszközökkel bírja rá a bányászokat a munka megkezdésére. A bányászvárosokba komiszárok lettek kirendelve akik a felkelések enyhitéséért voltak felelősek.

További 150 évbe telt mire I LEOPOLD habsburg uralkodó utasitására Selmecbányára (BanskáejŠtiavnici) költözött Ludwig von Thavonat báró feleségével Máriával. A bárónő a legendák szerint megszerette szép és szerény társalkodónőjétErzsébetet, a bányász lányát. Erzsébet édesapja évekig aGlanzbergi tárnákban robotolt. A Bárónő észrevette, hogy Erzsébet gyakran szomorú s gondterhelt.Hosszú győzködésteErzsébet elpanaszolta úrnőjének nehéz helyzetét,valamint a bányászok nehéz sorsát. Elmesélte szerelme Jancsi nehéz helyzetét is aki szintén bányász, hiába dolgozik keményen olyan szegények,hogy a közös életuket Erzsébettel nem engethetik meg olyan szegények. A Bárónő megigérte ,hogy felszólal Ludwig Grófnál az érdedekében. Ludwig Grófnak a bányászok sorsa nem volt közömbös, sokáig kereste a módját hogyan segíthetne a bányászok nehéz sorsán. Egy nap lett egy ötlete miszerint a bányásoknal lehetne saját fizetőeszközük.Emefizetőeszlözel fizetnének az élelmiszerért, minden szükségeset a bányaraktárokban,ezáltal a bányászok nem lennének kiszolgáltatva a gazdag kereskedőknek. 1695 ben Ludwig Gróf I Leopold parancsára bevezette a forgalomba a Štiavnicai Polturát, a bányászok érméit Kremnicán vertették. Az első elkészült érméket Erzsébet és Jancsi kapta Ludwig Gróftól nászajándékba. Később általános fizetőeszközzé váltak.